2024 január 1-vel megváltoztak a jogi személyek szétválására vonatkozó rendelkezések: a kiválás és a különválás mellett bevezetésre került a leválás jogintézménye.

A leválás a szétválás, azon belül a kiválás egyik „aleseteként” kerül bevezetésre. Az új szétválási lehetőség iránt a jogszabályi indokolás szerint „az elmúlt években egyre sürgetőbb társadalmi-gazdasági igény mutatkozott”.

Mi is az újdonság?

A jelenleg hatályos szabályok szerint szétválás során a jogi személy több jogi személyre válik szét, mégpedig különválás vagy kiválás útján. Különválás esetén a jogi személy megszűnik, és vagyona a különválással létrejövő több jogi személyre mint jogutódra száll át. Kiválás esetén a jogi személy fennmarad, és vagyonának egy része a kiválással létrejövő jogi személyre mint jogutódra száll át.

2024 január 1-től[1] a kiválás történhet úgy is, hogy a szétváló jogi személy fennmarad, és vagyonának egy részével úgy hozza létre a jogutód jogi személyt, hogy annak egyedüli tagja lesz – a kiválásnak ez a alfaja a leválás.

Vagyis míg a kiválás „fő” esetében a kiválással létrejövő társaság tulajdonosai a jogelőd társaság tulajdonosai közül azok lesznek, akik a kiválás során így döntenek, addig a leválás során létrejövő társaság egyedüli tulajdonosa az a jogelőd társaság lesz, amelyből a létrejövő társaság „leválik” – vagyis lényegében a leválás leginkább a leányvállalatok létrehozásának lehet új eszköze abban az esetben, ha a cél az anyavállalat valamely részének jogutódlással történő átstrukturálása.

[1] A gazdaság versenyképességének növelése érdekében történő törvénymódosításokról szóló 2023. évi XXXIX. törvény módosította a Polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvényt és az egyes jogi személyek átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról szóló 2013. évi CLXXVI. törvényt; a módosítások 2024. január 1. napján léptek hatályba.